Nevezetességek

Galéria

Károlyi-Kastély

6622 Nagymágocs, Szentesi út 2.
A nagymágocsi Károlyi kastélyt, 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. Az összes épület eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik. 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.
Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával, Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek gróf Károlyi III. Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint “B” betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült, hogy 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezés nem bizonyult igaznak.A kastély felépítése után, a belső építészeti munkálatok elhúzódtak. A könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze, amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos, a belevésett dátum szerint 1902. április 24-én készült el, és a rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly készítette el.A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a magyar gyakorlatban egyedülálló módon, kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni.A kápolna padlózatát és oldalfalait fehér és fekete márványlapok burkolják, mennyezete stukkódíszítést kapott, és közepén egy lépcsővel ellátott fehér márvány oltár áll. A kápolna eredeti berendezéséhez két fotel is tartozott, jobb oldali falánál pedig gróf Károlyi Tibor, bal oldali falánál gróf Károlyi Imréné életnagyságú, carrarai márványból készült szobra áll. A Károlyiak a kápolna kialakításának munkálatai idején felvették a kapcsolatot a püspökséggel, a házi kápolna nyilvános jellegűvé tétele tárgyában, amelyet V. Pius pápa később engedélyezett is. A rezidenciát kezdettől fogva a legmodernebb technikai vívmányokkal látták el. Először gázvilágítást alakítottak ki benne, majd az,1910-es években a gőzgéppel működő saját áramfejlesztő-telep létrehozása után a villanyvilágításra tértek át.A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a “Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Az udvari részen a “Kisfiú hallal” szökőkút kapott helyet, és a park, ezen részén található a “Négy évszak” szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely “Nimród” alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú filagória közepén is volt egykor szobor. A szobrot 1945-ben összetörték. A parkban 1966-ban egy új szobrot is elhelyeztek. Károlyi Imre lányát, Károlyi Consuelot Horthy Miklós vette feleségül. A házaspárnak két gyermeke született. Az után, hogy Károlyi Consuelo és Horthy Miklós elváltak, a volt férj nem tehette be a lábát a kastélyba, csak a parkban találkozhatott lányaival. Károlyi Imre kedvenc virága az orgona volt, és orgonavirágzás idején mindig le is jött a család Pestről Nagymágocsra. Károlyi Imrének a kertészkedés is az időtöltései közé tartozott, és a park fáit saját kezűleg metszette. A gróf a faluban tejgazdasági részvénytársaságot hozott létre. Károlyi az I. világháború után a harcokban elesett katonák özvegyeinek földet osztott, a hazatérő katonáknak pedig “vitézi telkeket” juttatott. A kastély személyzete Károlyi Imre idejében tizenkét főből állt, és mindenki pontos munkabeosztás szerint dolgozott, a rezidencia élete főként az őszi nagy vadászatok idején élénkült meg, ekkor előkelő külföldi vendégekkel népesült be a kastély, és néhány alkalommal Horthy Miklós kormányzó is vadászott itt. A Károlyiak 1910-ben a nagymágocsi templom szentélye alá új családi sírboltot építettek, amelyre szintén gróf Károlyi Tibor halála miatt került sor, akit először a szentély bal oldalánál levő helyiségben temettek el, amelyhez viszont a püspök nem járult hozzá. Ezért készült el a kezdetben teljesen márványburkolatú (ma már csak márványpadlójú) új kripta. A kriptába helyezték el az 1942-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt gróf Károlyi Gyulát, valamint édesanyja, gróf Károlyi Imréné koporsóját is. Sokáig tartotta magát az a legenda, amely szerint a templom kriptáját és a kastély pincéjét titkos alagút köti össze. A birtokon valóban találtak is több földalatti helyiséget a környéken, ezek azonban régi ciszternák és más célú üregek voltak. Azonban 1955 körül rábukkantak az első Károlyi-rezidencia pincéjére is. Imre gróf 1943-ban hunyt el, ekkor koporsóját a nagymágocsi kriptában nyugvó családtagok földi maradványaival együtt a II. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Szatmár vármegyei Nagykárolyba, az ősi birtokra szállították, majd valószínűleg a kaplonyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A földbirtokos halála után harmadik fia, Károlyi Viktor vette át a mágocsi uradalom irányítását egy rövid időre. A II. világháború végén a grófi család elmenekült, a gazdátlan kastély berendezését nagyrészt elhordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. 1944 nyarán a front közeledtével a kastélyban a Magyar Királyi 113. sz. tábori (kötöző) kórházat helyezték el az épületben. 1945-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket, és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd:Szentesre,Sárospatakra, és Egerbe szállíttatta. Napjainkban ezen városok múzeumaiban lelhetőek fel az eredeti berendezés megmaradt darabjai.

Napjainkban

Az államosítás után a kastélyban előbb a Csepel Vas- és Fémművek  üdülője, majd görög szabadságharcosok szállása volt. Később a Csongrád  megyei Tanács Szociális Otthonát helyezték el az épületben, amely 150  férőhellyel rendelkezett. Napjainkban is a Csongrád megyei Közgyűlés  Kastélyotthona (szociális otthona) működik falai között. Az épületben ma is szinte  eredeti állapotában látható, fogadóterem, hall, kápolna, a két ebédlő, télikert,  valamint a folyosók egy része. A rezidenciának eredetileg négy lépcsőháza volt,  egy fa csigalépcsőt azonban az 1970-es években elbontottak. 1993-ban a  kastélyban komoly felújítást végeztek, ólmozott üvegablakainak rekonstrukcióját  Kovács Julianna és Szilágyi András üvegművészek végezték. Az egykori angolparkot mára jelentősen átalakították, új sétányokat építettek  ki benne, és új fákat (főként fenyőket) telepítettek bele. Napjainkban a park  területe 40 hektárt tesz ki, és a 10 hektáros tó is megvan benne. A kastély  növényei közül a lucfenyők, a mamutfenyők, a tiszafák, mocsári ciprusok és a  tuják érdemelnek említést. Ma is állnak a kastély egykori melléképületei és a park  építményei is.

Ezek az épületek:
  • • istállók
  • • csónakház,
  • • kapusház,
  • • filagória,
  • • két szökőkút.

Károlyi kastélyok az országban:

  • Károlyi-kastély (Beregsurány)
  • Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó)
  • Károlyi-kastély (Fót)
  • Károlyi-kastély (Füzérradvány)
  • Károlyi-kastély (Derekegyház)
  • Károlyi-kastély (Nagykároly) – Románia
  • Károlyi-kastély (Nagymágocs)
  • Károlyi-kastély (Parádsasvár)
  • Károlyi-kastély (Szegvár)
  • Károlyi-Berchtold-kastély (Árpádhalom)

Magtár

A Károlyi-kastély parkjának bejáratával szemközt álló háromszintes, zabsilós magtár 1856-ban, Ybl Miklós tervei szerint épült. Érdekessége, hogy belseje kizárólag faszerkezetű. Napjainkban a magtár romos, és a műemlék nem látogatható.

Csabacsűdön található az épület párja, melyet szintén Ybl Miklós tervei alapján, az 1850-es években építettek.

Felícián Atya Helytörténeti Gyűjtemény

6622 Nagymágocs, Szentesi út 11.

A műemléki értékű épület eleinte uradalmi tiszttartói lakás volt, később polgármesteri hivatalnak adott helyet. A gyűjtemény célja, hogy a falu lakói megismerjék a település múltját, a régi idők mindennapjait, a turisták pedig bepillantást nyerhessenek Nagymágocs múltjába és értékeibe. A múzeumot 2003-ban nyitottuk meg, 2005-ben vette fel a településen több évtizeden át szolgálatot teljesítő Ferences rendi kapucinus szerzetes, Felícián atya nevét, ezzel tisztelegve kutatómunkája előtt. A látogatók megismerhetik a település földrajzát és történelmét, valamint a múlt század életkörülményeit. Itt található az atya gyűjteményéből létrehozott ásványkiállítás is.

Turistaszálló

Unknown

6622 Nagymágocs, Szentesi út 11.

Az Ybl Miklós által tervezett uradalmi irodából kialakított turistaszálló biztosít szálláslehetőséget. A szálló a Károlyi-kastély szomszédságában van. Falusias nyugalom, csend, kirándulások, a kastély arborétumszerű parkja, horgásztó, a közeli Gyopárosfürdő biztosít programlehetőséget. Étkeztetés, sétakocsizás előzetes egyeztetéssel megoldható.
Elhelyezés: a 13 férőhelyes turistaszálláson 1×5 és 2×4 ágyas szobák találhatók. A szobákhoz külön fürdőszoba, WC tartozik. Közös helyiség az önellátást biztosító felszerelt teakonyha és a 14 fő fogadására alkalmas ebédlő. Gáztűzhely és hűtőszekrény biztosított. Az udvaron bográcsozásra van lehetőség.

Ár: 1.500,- Ft/fő/éj. A szobák megrendelése személyesen, telefonon vagy e-mailben lehetséges.

Elérhetőség:
Petőfi Művelődési Központ

6622 Nagymágocs, Szentesi út 40.
Telefon : +36-63-363-004, 06-70/6728387
Fax: +36-63-363-004
Email:
pmk.nagymagocs@gmail.com

Római katolikus templom

6622 Nagymágocs, Szentesi út 11.

Károlyi Alajos 1883-ban, neoromán stílusú római katolikus templomot emeltetett Nagymágocson Szent Alajos tiszteletére. A templom a kastély park sarkában áll, amely 1883 Bachó Viktor tervei szerint épült. A szép üvegablakai Katzmann Ede műhelyében készültek el.

Evangélikus templom

6622 Nagymágocs, Mátyás király utca 14.

1956-os emlékmű (Szathmáry Gyöngyi 2006)