Történelem

Nagymágocs
Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett.  Első okleveles említésére 1426- ban került sor Magoch formában. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. A falut a törökök 1552-ben felégették, azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török iratokban 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett.  Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló.)  Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt a gyönyörű parkkal együtt. ( A Károlyi- kastélyban jelenleg szociális otthon működik.)  Később birtokosa volt a Festetich család is. 1872-ben községgé alakult. A tanyai településnek, 1903-ig Mágocs volt a neve.  A község egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból alakult.  Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett. Nagymágocs tipikus mezőgazdasági terület.  A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Az itt élők jelenleg is többnyire mezőgazdasági munkából élnek. Nagymágocs közúton 5 irányból érhető el: Szentes (Szentes-Lapistó), Derekegyház, Árpádhalom, Orosháza és Székkutas felől.  Vasúton a község nem megközelíthető, rendszeres buszjáratok biztosítják a tömegközlekedést, minden irányból. A volánbusz menetrendjében megtekinthetők:
  Az országos Kék-túra útvonalon ( lsd. később: Szabadidő – Túrák) a Károlyi kastély mellet haladhatnak el az erre barangolók.
Írások Nagymágocs múltjáról.Ez egy hiánypótló mű, mivel Nagymágocs történetéről mindez idáig nem jelent meg ekkora terjedelmű kiadvány. A tanulmánykötetben megtalálhatók azok az írások, amik korábban már napvilágot láttak. Újbóli megjelentetésüket az tette indokolttá, hogy időközben elfogytak, vagy nehezen hozzáférhetővé váltak. Szerzőik az elmúlt években átdolgozták írásaikat, éppen ezért új ismeretekkel szolgálhatnak az érdeklődők számára. A kötet az ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár intézetében megvásárolható.
Tartalom:Vörös Gabriella: Másfél-ezer éves falu a Mágocs-ér partján
Bede Ádám: Halmok Nagymágocs és Árpádhalom határában
Mód László: Uradalmi gazdálkodás és Nagymágocs betelepülése a 19. század második felében
Dóczi Jusztina: Szülőföldem cselédvilága
Verrasztó Gábor: Adatok a volt Károlyi-uradalom nagymágocsi magtárának, templomának és kastélyának történetéhez
Bede András: Nagymágocs kisvasútja Kiadta Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata 2009-ben
gróf Károlyi Lajos: Élmények, visszapillantások  (Székesfehérvár,1998.)
Károlyi Lajos a Trianon utáni Magyarországon, Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona gyermekeként Nagymágocson, 1924.május 10-én született. Életének első meghatározó két évtizede kötötte szülőföldjéhez. Nagymágocson nevelkedett, majd a pécsi hadapródiskola növendéke lett, de mégsem katonának nevelték, hanem az érettségi letétele utána Magyaróvári, majd a Keszthelyi Gazdasági Akadémia hallgatója lett. Egy reményteljes életet tört ketté a II. világháború, a Vörös Hadsereg jelenléte. Károlyi Lajos és családja (szülei, testvérei – Krisztina és Antal) 1944. szeptember 11-én elhagyta Nagymágocsot, majd néhány hét múlva az ország területét is. Menekültek, földönfutók lettek. Károlyi Lajos üres kézzel, csupán nyelvismerete és szaktudása birtokában kényszerűségből vállalta a szülőhazájától távoli életet. Volt gépkocsivezető, tolmács, gazdasági intéző, erdész, útépítő, építész és igazgató. Megjárta Nyugat-Európa számos országát, Brazília, Argentína, Chile, Egyiptom, Uganda, Kenya, Anatólia, Kurdisztán, Nepál és Grönland földjét. Egyik fiát, Gyulát kétéves korában elveszítette. Másik két gyermekét Imrét és Franciskát Brazíliában nevelte, ahol egzisztenciát teremtett magának, így szüleit is magához tudta fogadni. Hatvanéves korában, Brazília egyik legnagyobb kohóüzemének európai megbízottjaként vonult nyugdíjba. Brazíliában él. 1970-es évek közepétől tér vissza először Magyarországra, ahol megkereste szülőföldjét, gyermek és ifjúkorának színhelyét.
Bagyinszky Zoltán: Magyar Kastélyok
Kedves Olvasó! Egy csokor kastély, egy szubjektív válogatás, a 25 év alatt – kalandok közepette – felkeresett 600 magyar kastélyból jó néhány, amit megtekintésre ajánlok. A több ezer hazai kastélynak a fele már eltűnt, romos, romló állapotú. Volent Katalin grafikái ezekből keltenek életre párat a könyv lapjain. A másik felét történelmünk, kultúránk fennmaradásra ítélte, örömömre! Az évszázadokon át épülő, alakuló úri lakok, rezidenciák, paloták csodálatos építőművészeti, díszítőművészeti alkotások. Kastély nélkül szegényebb volna a világ, kevesebb a művészet, egysíkúbb a magyar táj. Lesz, aki újra elindul, van, aki most először, s van, aki csak e szép könyv segítségével ismerkedik a történelmi Magyarország kastélyépítészetével, a főúri családok egykori életterével. Kellemes utazást, jó szórakozást kíván a szerző: Bagyinszki Zoltán, a Magyar Történelmi Családok tiszteletbeli tagja
Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon
Virág Zsolt Magyar Kastélylexikon-sorozata megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészet- történeti és családtörténeti szempontból. Az épületeket több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató archív felvételek illusztrálják. A könyvek végén térkép, valamint sokféle melléklet és mutató található, ez utóbbiak közül talán az egykori tulajdonos családok szerinti csoportosítás a legérdekesebb. De névmutató, a helytörténeti irodalom jegyzéke, a válogatott irodalom jegyzéke is megtalálható a könyvben. A kötetek sokoldalúan, “multifunkcionálisan” hasznosíthatóak, az oktatás során például az általános iskola helytörténeti szakköreitől az egyetemi szemináriumokig haszonnal forgathatják őket.A lexikon köteteiben található szócikkek minden épület esetén egységes felépítést követnek, tartalmazzák: az építtető család (rövid) történetét,a kastély vagy kúria építéstörténetét,az épület birtoklástörténetét (az egymást váltó tulajdonos családokat időrendben családtörténeti adatokkal),az épület esetleges átalakításának, kibővítésének adatait,a rezidencia művészettörténeti leírását,az 1945 utáni sorsát,jelenlegi hasznosítását,a parkra vonatkozó alapinformációkat,egy-egy érdekes korabeli történetet a híres tulajdonosokról, híres vendégekről,az adott település turisztikai látnivalóit.6. kötet: Magyar Kastélylexikon – Csongrád megye kastélyai és kúriái[a 7. kötettel összevonva](59 álló és lebontott kastély és kúria) 1. kiadás: 2005.7. kötet: Magyar Kastélylexikon – Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái[a 6. kötettel összevonva](257 álló és lebontott kastély és kúria) 1. kiadás: 2005.A honlapon részletesen megtekinthető a sorozat, és annak részei. A kastélyajánlóban 8 kastély közül a nagymágocsi Károlyi kastély az egyik. www.kastelylexikon.hu