Nagymágocs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016 (VI.30.) önkormányzati rendelete
A települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) annak érdekében, hogy hulladékgazdálkodási feladatait teljesítse és érvényesítse a jelen rendeletben foglaltak szerint kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) A kötelező közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége, a települési szilárd hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, annak ártalmatlanítása.

2. §

(1) E rendelet területi hatálya kiterjed Nagymágocs nagyközség belterületére, valamint az Ótompahát elnevezésű külterületi településrészre.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi az (1) bekezdésben meghatározott területen fekvő ingatlan tulajdonosára.

(3) E rendelet személyi hatálya a gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonosaira a 7. §-ban foglalt szabályok szerint terjed ki.

(4) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos közszolgáltatás ellátására,

b) a nagydarabos hulladék elszállításának szervezésére.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra és a települési folyékony hulladékra.

 

2. A települési hulladék kezelését végző közszolgáltató kijelölése, a közszolgáltatási szerződés

3. §

(1) Nagymágocs nagyközség közigazgatási területének a 2. § (1) bekezdésben megjelölt területén a 2. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatást végző szervezet kiválasztása a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 33. §-ában rögzítettek alapján történik.

(2) Nagymágocs nagyközség közigazgatási területének a 2. § (1) bekezdésében megjelölt területén a települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatást a DAREH Önkormányzati Társulás az egyszemélyes tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasággal, a DAREH BÁZIS Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: közszolgáltató) kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján – esetlegesen együttműködő partner vagy alvállalkozók bevonásával – látja el.

4. §

(1) Az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató közötti jogviszony létrejön:

a) közszolgáltatás első igénybevételével,

b) ha a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos számára felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette vagy felhívás közzététel útján tájékoztatta.

(3) A jogviszony közszolgáltatási szerződés keretében írásba foglalható az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató között.

(4) Az ingatlantulajdonossal kötött közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

a) a szerződő felek megnevezése, adatai,

b) a közszolgáltatás igénybe vételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

g) a közszolgáltatási díja és alkalmazásának feltételei,

h) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

i) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) az irányadó jogszabályok meghatározása.

(5) A gazdálkodó szervezet és a közszolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó, írásban foglalt, a (4) bekezdésben meghatározott tartalmú szerződés megkötésével jön létre.

(6) Az önkormányzat együttműködik a Ht. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokra Koordináló szervként kijelölt NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Koordináló szerv). Az önkormányzat jelen rendeleti szabályozással is elősegíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltak végrehajtását (1. sz. melléklet).

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendje, módja

5. §

(1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett települési hulladékot köteles heti egy alkalommal begyűjteni, engedéllyel rendelkező hulladéklerakó helyre szállítani és annak ártalommentes elhelyezéséről a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelően gondoskodni.

(2) Amennyiben a beütemezett járatterv szerinti szállítási napon bármely oknál fogva a szállítás elmarad, úgy ezt a közszolgáltató haladéktalanul pótolni köteles.

(3) A közszolgáltató köteles a szállító eszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladékmennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül. A tulajdonos vagy megbízottja a gyűjtőtartály átvételét aláírásával köteles igazolni.

(4) A gyűjtőedény a közszolgáltatótól bérbe vehető. A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(5) A közszolgáltató köteles a kihelyezett gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(6) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés feltakarításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

(7) A gyűjtőedényben okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A közszolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, vagy cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

(8) A közszolgáltató minden naptári év november hónapjában köteles beszámolni a képviselő-testület előtt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről.

6. §

(1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

(2) Az ingatlantulajdonos számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező. A gyűjtőedényt úgy kell megválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével és a begyűjtés gyakoriságával, figyelembe véve, hogy

a) a természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek az űrmértéke a 80 litert,

b) a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg.

(2a) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.

(3) A közszolgáltatás igénybe vétele során az ingatlantulajdonos választása szerint kizárólag az alábbi szabványos gyűjtőedények használhatók:

a) 60 literes szabványos gyűjtőedény

b) 80 literes szabványos gyűjtőedény,

c) 120 literes szabványos gyűjtőedény,

d) 240 literes szabványos gyűjtőedény,

egyedi jelöléssel jelölt, rendszeresített köztisztasági zsák (a továbbiakban: köztisztasági zsák).

(4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott köztisztasági zsák csak az ingatlanra vonatkozó köztisztasági szerződés mellett, kiegészítő gyűjtési módozatként az alkalmanként jelentkező többlethulladék gyűjtése és elszállítása érdekében alkalmazható. A köztisztasági zsákok kihelyezésére és elszállítására a gyűjtőedényekkel azonos szabályok vonatkoznak. A köztisztasági zsákok a közszolgáltató által kijelölt helyeken megvásárolhatók.

(5) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot köteles az elszállításra való átvételig gyűjteni és tömörítés nélkül tárolni, oly módon, hogy az mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, az ingatlan környezetét ne szennyezze, az a környezetre bűzhatást ne okozzon, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja.

(6) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanon belül tárolni.

(7) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a gépjármű és gyalogosforgalmat, elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás előidézésének veszélyével.

(8) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy a gyűjtőedény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(9) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztán tartásáról.

(10) Ha a gyűjtőedénybe olyan nedves hulladékot helyeztek, amely abban összetömörödött, befagyott, vagy úgy összepréselték, hogy emiatt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényt üríthetővé tenni és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

(11) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz-és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtést, ürítést végző személy vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

(12) A települési hulladék részét képező papír, műanyag, üveg és fém (a továbbiakban: elkülönítetten gyűjtött hulladék) hulladékokat a házhoz menő elkülönített gyűjtés keretében az ingatlanhasználó az erre rendszeresített hulladékgyűjtő edényben vagy zsákban (a továbbiakban: hulladékgyűjtő edény) külön gyűjti.

(13) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat tartalmazó gyűjtőedények ürítésének gyakorisága havi egyszeri alkalommal, a helyben szokásos ürítési napon.

(14) Az ingatlanhasználó a biológiailag lebomló hulladékot,a települési hulladékot, az építési-bontási hulladékot, veszélyes hulladékotgyűjtőhelyre, vagy hulladékgazdálkodási létesítménybeszállíthatja és a jogosultnak átadhatja vagy a megfelelő jelzésű gyűjtőedényben helyezheti el.

6/A §
Elkülönítetten gyűjtött hulladék

(1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti és

  • a gazdálkodó szervezet kivételével az ingatlanhasználó a megfelelő jelzésű hulladékgyűjtőedényben elkülönítetten gyűjtött e hulladékokat a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató részére átadja;
  • a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött e hulladékainak kezeléséről a Ht-ben meghatározottak szerint gondoskodik, így e hulladékait a Közszolgáltató részére is átadhatja.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edénybe az alábbi újrahasznosítható hulladékok helyezhetők el:

a) papír,

b) műanyag,

c) fém,

d) üveg,

e) egyéb, nem veszélyes csomagolási hulladék.

(3) A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített hulladékgyűjtő edény tartalmát.

(4) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényben nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött hulladék került elhelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására. A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edénybe így elhelyezett hulladékot települési vegyes hulladékként szállítja el hulladékkezelés céljából. Az ingatlanhasználó a válogatás fajlagos költségét a következő havi közszolgáltatási díjjal együtt, többletköltségként megfizeti. A többletköltséget a számlán külön kell feltüntetni.

(5) Ha a Közszolgáltató (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edénybennem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a Közszolgáltató észleli, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat megküldi a települési jegyző részére, egyidejűleg kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

1. Az (1)-(5) bekezdésben nem szabályozott egyéb esetekben a természetes személy ingatlanhasználó az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékait hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe is szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, vagy a hulladékgyűjtő szigeteken található gyűjtőedényben elhelyezheti, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyébként a Közszolgáltató részére megfizette.

7. §
(1) Gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladéka tekintetében akkor köteles a közszolgáltatás igénybe vételére, ha a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett hasznosító, vagy ártalmatlanító berendezéssel vagy létesítménnyel

a) nem rendelkezik, vagy

b) rendelkezik ugyan, de a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési hulladékának kezeléséről a közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a közszolgáltatót tájékoztatni, és a mentesülés alapjául szolgáló feltételek fennállását a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének, nyilatkozatának hiteles másolati példányával igazolni.

(3) A gazdálkodó szervezet vezetője köteles bejelenteni a vele szemben fennálló mentességet vagy annak megszűnését az arra okot adó körülmény bekövetkezését vagy megszűnését követő 15 napon belül.

(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a bejelentési és igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a közszolgáltatást igénybe venni.

(5) Az az ingatlantulajdonos, akinek települési hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett, vagy egyéni vállalkozó székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladékától elkülönítetten gyűjteni. E hulladék kezelésére is köteles a közszolgáltatást igénybe venni.

4. A lomtalanítással kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. 8.§ (1) Közszolgáltató évente egyszer, előzetes időpont egyeztetés alapján köteles az ingatlanhasználók részére biztosítani a lombhulladék közvetlen átvételét.

(2) Közszolgáltató legalább évente egyszeri alkalommal köteles lomtalanítási akciót szervezni, és a lombhulladék elszállítását biztosítani.

( 3 ) Közszolgáltató a lomtalanítási akció pontos idejéről a lakosságot szórólap kiküldésével és hirdetmény útján tájékoztatja.

(4) A hulladékot az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra a helyre, amelyet a Közszolgáltató előzetesen megjelölt.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(7) Lomtalanítás keretében a Közszolgáltató nem szállítja el az alábbi hulladékfajtákat:

a) vegyes hulladék,

b) zöldhulladék,

c) elkülönítetten gyűjtött papírhulladék, valamint műanyag, fém és üveg csomagolási hulladék;

d) építési és bontási hulladék;

e) gumiabroncs hulladék;

f) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;

g) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;

h) veszélyes hulladék;

i) elektronikai hulladék.

5. A közterületen keletkező települési hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatás

9. §

(1) A közterületeken keletkező települési hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban lehet elhelyezni.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata során keletkező, továbbá a közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett települési hulladék gyűjtéséről és elszállításáról a közszolgáltatóval kötött szerződés útján önkormányzat gondoskodik.

(3) Aki közterületen közterület-használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez, vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a közszolgáltatónak bejelenteni és a közterületen végzendő tevékenység időtartamára, valamint a várható hulladék mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

6. A települési hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szabályai

10. §

(1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(2) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólagosan, a Koordináló szerv által negyedévente utólag kiállított és megküldött számla alapján köteles megfizetni a Koordináló szerv részére.

(3) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szervnél írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Koordináló szerv válaszát megküldi.

(4) A Koordináló szerv a közszolgáltatási díjakra vonatkozó számlákat a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján állítja ki.

A közszolgáltató hiányos vagy késedelmes adatszolgáltatása esetén a Koordináló szerv a nem megfelelő adatszolgáltatással érintett ingatlanhasználó tekintetében a Koordináló szerv által legutóbb kiszámlázott közszolgáltatási díjról állít ki számlát. Az ezzel összefüggésben keletkező díjkorrekció esetén minden helytállási kötelezettség a közszolgáltatót terheli. Az így keletkező közszolgáltatási díjkülönbözet pozitív mérlegét a Koordináló szerv a közszolgáltatónak fizetendő esedékes szolgáltatási díjba beszámítja.

A közszolgáltató hiányos vagy helytelen adatszolgáltatásából eredő, a Koordináló szerv által nem megfelelő adattartalommal kiállított számlákkal kapcsolatos valamennyi következményért a közszolgáltatót terheli felelősség.

(5) A Koordináló szerv a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból kiindulva megállapítja azon ingatlanok körét, amelyre nincs közszolgáltatási díjfizetés meghatározva az adatszolgáltatásban, ugyanakkor vélelmezhető, hogy az ingatlannal összefüggésben teljesítés történt. A Koordináló szerv e körben jogosult ingyenesen adatot kérni az illetékes hatóságtól a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból hiányzó ingatlanok és szükséges adataik megállapítása érdekében.

A fentiek szerint rögzített ingatlanok adatait a Koordináló szerv megküldi a közszolgáltatónak, és felhívja a közszolgáltatót, hogy a megküldött ingatlanokon végzett szolgáltatásának megfelelően korrigálja a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást legkésőbb az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül.

Ezen korrekciót követően – a közszolgáltató eltérő adatszolgáltatása hiányában – a Koordináló szerv a közszolgáltatási díjat az ingatlantulajdonosnak számlázza ki.

A Koordináló szerv a kiszámlázott és az ingatlanhasználó által határidőn belül ki nem fizetett közszolgáltatási díj behajtása érdekében intézkedik.

7. A közszolgáltatás szünetelése

11. §

(1) Az ingatlantulajdonos igényelheti a közszolgáltatótól a közszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség szüneteltetését, amennyiben az ingatlan lakatlanná vált és ott hulladék sem keletkezik.

(2) Lakatlan az ingatlan, amennyiben azt 60 napot meghaladóan nem lakják, egyéb módon nem hasznosítják. A lakatlanság tényét hitelt érdemlően – két szomszéd nyilatkozatával vagy alapdíjas áramszámlával – kell igazolni.

(3) Ha a szünetelés során az (1) bekezdés szerinti feltételekben változás következik be, azt az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni.

(4) Amennyiben a szünetelés ideje alatt az ingatlanról a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék került kihelyezésre, úgy – az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett – a közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett, amelyet az ingatlantulajdonosnak meg kell térítenie a közszolgáltatónak.

8. Adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések

12. §

(1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.

(2) Az ingatlantulajdonosnak a bejelentésben a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (a továbbiakban: személyes adat), valamint a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét is meg kell adnia.

(3) A közszolgáltató személyes adatokat az ingatlantulajdonos azonosítása, a közszolgáltatás teljesítése, valamint a jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, számlázás, postázás, közszolgáltatási díj behajtása céljából, a célok megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. A személyes adatok kezelése tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt rendelkezések betartásával kell eljárni.

9. Záró rendelkezések

13. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló Nagymágocs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (II.6.) önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 14/2015 (IX.10.) önkormányzati rendelete.
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

( Szebellédi Endre István )                                                        ( dr. Vida Bernadett )

polgármester                                                                             jegyző

Záradék:
Kihirdetve: Nagymágocs, 2017. március 22.

( dr. Vida Bernadett )
jegyző